A szanszkrit eredetű dahl tulajdonképp gyűjtőfogalom, nem egyetlen konkrét recepttel leírható étel. Mindenféle hüvelyesből – lencse-, borsó- és babféléből – készített, fűszerekkel gazdagított fogást értenek alatta. Rostokban, fehérjében igen gazdag, sokféleképp variálható, fűszerezhető. Hasonlíthat egy sűrű levesre éppúgy, mint tartalmas főzelékfélére, mártásra, már ami az állagát illeti. Lehet hozzá kenyeret, de rizst is kínálni, gazdagítható zöldségfélékkel vagy akár többféle hüvelyesből is főzhető. Tény, hogy az indiai szubkontinensen olyan alapfogásnak számít, mint mondjuk nálunk a paprikás krumpli, de ahány hely és ország csak akad világszerte, sőt azt is lehet mondani: ahány konyha, annyiféleképpen készítik.

A dahl – vagy dal, illetve daal – az indiai konyhából ismert fogás. Változatos, egészséges és tartalmas egytálétel vagy épp körettel kínált főfogás, amit itthon sem nehéz elkészíteni!

A dahl nevét eredendően onnan nyerte, hogy a hozzá leggyakrabban használt hüvelyesek rendszerint szétesnek főzésnek közben, a root dahl kifejezés nagyjából annyit tesz: kettéhasított. A felesborsó vagy sárgaborsó, a vöröslencse, a csecseriborsó, a hántolt mungóbab, az urid lencse, ami nem más, mint hántolt feketelencse, a leggyakoribb alkotói. Az urid vagy más átírási hagyományban urad lencsét úgy is hívják: urid dahl, illetőleg urad dahl.

A dahl-félék éppúgy tekinthetők a szegények konyhájából eredő fogásoknak, mint a pizza vagy a gombócfélék. Az indiai szubkontinensen évezredek óta nagyszámú lakosság számára jelentik a hüvelyesek az alapvető fehérjeforrást. Arról nem is szólva, hogy a világ azon részén a lakosság nem kis része vegetáriánus, tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy nem jutnak elegendő húshoz az ott élők, hanem vallási, ideológiai vagy épp egészségi megfontolásból nem is fogyasztanak húsféléket. A dahl pedig olcsó, egyszerű, laktató, és megfelelő mennyiségű fehérje-, rost és szénhidrátvevitelt is biztosít a szervezet számára.

A dahlok egzotikus fűszerezésüknek köszönhetően természetesen mára helyet találtak maguknak szinte világszerte az utcai étkezdéktől a kifinomult éttermekig. Az sem ritka, hogy egy-egy újraértelmezett dahl a hagyományos bab- vagy lencsefélén túl olajban sült padlizsánkockákat, burgonyát vagy más zöldségfélét is tartalmaz. Gyakran kínálják húsételek mellé köretként is, de az indiai éttermek kóstoló-menüjében is szinte mindig szerepel valamilyen dahl. Egy azonban biztos: a hagyományos dahl elsősorban babra, lencsére, száraz borsóra épül, húsfélét és végén hozzáadott pirított vagy főtt zöldségkockákat is ritkán tartalmaz.

A hüvelyesek (bab- és lencsefélék) semleges hőhatásúak vagy hűtenek és jellemzően kivezetik a felesleges nyálkát, nedvességet (ezért ödémáknál, elhízásnál, cellulitis-nél gyógyételek). A Gyomor-Lép-Hasnyálmirigy funkciókör mellett van egy erős Vesére gyakorolt hatásuk is (ezt az alakjuk is mutatja – a bab alakja a veséjére emlékeztet).
Leggyakoribb fajták:
barna lencse, vörös lencse, fekete lencse
csicseriborsó, sárgaborsó, feles borsó
adzukibab, fehér bab, vesebab (kidney bab), fekete bab stb.

A lencséről itt olvashatsz bővebben: http://judyharmony.hu/fitoterapia/gyogyito-taplaleknovenyek/zoldsegek/a-lencse/

Házi kókusztejet készítettem, az egészségtudatos táplálkozás jegyében.

Hozzávalók:

½ l víz

15 dkg kókuszreszelék

A vizet felforraljuk és ráöntjük a kókuszreszelékre. Amikor kihűlt, hozzáadunk még 2 dl vizet, és összeturmixoljuk. Finom szűrőn vagy konyharuhán átszűrjük, hűtőbe tesszük. Néhány óra múlva kiválasztódik a tetején a kókuszzsír, aminek számtalan felhasználási formája létezik. Paleós sütit készítek belőle a megmaradt kókuszreszelékkel.

A zabpehely a legjangabb, legtáplálóbb gabona: melegít, erősíti a közepet és a Vesét, jót tesz az idegeknek. Mivel a keksz száraz, nem nyálkásít annyira, mint egy kelt tészta vagy kevert süti például.

A zab előnyeiről Itt olvashatunk bővebben.

Hozzávalók:

• 1 tojás – Föld
• 8 dkg nádcukor – Föld
• 12 dkg vaj felolvasztva – Föld
• 15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt – Föld
• 10 dkg lágy zabpehely – Föld/Fém
• csipet só – Víz
• 1 tk sütőpor – Fa
• 5 dkg étcsoki felaprítva – Tűz
• 6 dkg kókuszreszelék – Föld

Elkészítés:

A tojást kézi habverővel elhabarjuk a cukorral, majd belecsorgatjuk az olvasztott vajat. Végül beleforgatjuk sorban a száraz hozzávalókat: liszt, zabpehely, pici só, sütőpor, aprított étcsoki, kókusz. Hideg vizes kézzel diónyi gombócokat formázunk a tésztából és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. Egy villával laposra nyomkodjuk őket és előmelegített sütőben 180 fokon 10 – 12 percig sütjük.

(Kicsi Vú 5 elem konyhája alapján)

Reggelire, vagy délutáni kávéhoz, teához remek választás az 5 elemes főzés alapján készült szilvás-mákos süti.

Hozzávalók: 

• 2 tojás – Föld
• 8 dkg nádcukor – Föld
• 0,6 dl olaj/kókuszzsír- Föld
• csipet só – Víz
• 15 dkg tejföl – Fa
• fél citrom leve – Fa
• 10 dkg zabliszt – Föld
• 8 dkg fehér tönkölyliszt – Föld
• 1/2 tk őrölt kardamom (elhagyható) – Fém
• 1 csapott ek foszfátmentes sütőpor – Fa
• 50 dkg szilva félbevágva, kimagozva – Fa
• 2 ek nádcukor – Föld
• 5 dkg darált mák – Tűz
• 1-2 tk őrölt fahéj – Föld

Elkészítés:

A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk az olajat, a rumot (kihagytam), egy csipet sót, a tejfölt, a citromlevet, majd legkisebb fokozaton a száraz hozzávalókat is belekeverjük (liszt, őrölt kardamom, icipici só, sütőpor).

Az így kapott tésztát egy kivajazott, kilisztezett tepsibe öntjük,és megrakjuk a félbevágott szilvákkal (a héjas részük legyen alul). A mákot összekeverjük 2 ek nádcukorral és 1-2 tk őrült fahéjjal, és megszórjuk vele a gyümölcsöt.

Előmelegített sütőben 175 fokon 35-40 perc alatt készre sütjük (tűpróba).

Hatása:

A mák egyrészt a Vesére hat – a Vese jint táplálja, másrészt a Máj-jint és a Vért szaporítja és nyugtatja az elmét, a Shent.

A szilva hasonló hatású, szintén Vese- és Máj-tonik, és hűti-nedvesíti a kiszáradt-túlmelegedett Gyomrot és Vastagbelet.

Mikor ajánlott?

• jin-hiányból fakadó belső nyugtalanság, mely délutánra fokozódik
• éjszakai izzadás, alvászavar
• hőhullámok, változókori tünetek
• vér-hiány, vérszegénység
• feledékenység, ijedősség
• száraz szem, száraz bőr, száraz nyálkahártyák
• töredezett körmök, száraz haj

(forrás: Kicsi Vú 5 elem konyhája)

Az 5 elemes konyha hatásuk szerint csoportosítja a fűszereket. Összességében elmondható, hogy a fűszerek serkentik az emésztőnedvek termelését, általában melegítik a közepet, ezért jó, ha kis mennyiségben, de rendszeresen használjuk őket.

A fűszerek 3 nagy csoportot képeznek hatásmechanizmusuk alapján:

A jangot melegítő fűszerek:

Ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb csípős ízű porfűszer, mint például a fahéj, a csillagánizs, a szárított gyömbér, a szerecsendió, a szegfűszeg és a bors- és chilifélék. Ezek a test mélyében hatnak, a belső szerveket, köztük a Vesét melegítik, a jangot táplálják. Erőteljes hatásúak, ezért csínján kell velük bánni, mert nagy mennyiségben (pl. rendszeres jógiteaivás) belső hőséget (Gyomor-Hőséget) és szárazságot okozhatnak. Belső hideg (jang-hiány, tünetei: fázósság, hideg térdek, lábak, gyakori éjszakai pisilés stb.) esetén viszont gyógyételek, ilyenkor rendszeresen kell használni őket.

Aromás fűszerek:

Ide soroljuk az illatos zöld kardamomot, a friss gyömbért, és az olyan zöldfűszereket, mint a rozmaring, a kakukkfű, a bazsalikom, az oregánó, a babérlevél és a majoránna. Ezek a fűszerek támogatják az emésztést, és ami nagyon értékessé teszi őket: segítenek átalakítani, kivezetni a felesleges nyálkát, nedvességet. Kis mennyiségben rendszeresen kellene őket használnunk, nyálkaproblémák esetén pedig (elhízás, ödémák, ciszták, krónikus hurut…) kifejezetten gyógyételek.

Karminatív fűszerek:

Ide azok a fűszerek tartoznak, melyek feloldják az emésztőrendszeri blokádokat, a pangó csít újra mozgásba lendítik (a gyógynövény-terápia ezeket nevezi szélhajtónak, görcsoldónak). Példák: ánizs, édeskömény, kömény, római kömény, koriandermag, reszelt narancshéj. Ezen kívül vannak emésztést segítő és vizelethajtó növények, de ezek inkább már a gyógynövény kategóriába esnek, főzéskor nem használjuk őket.

Friss zöldfűszerek:

Sajátos csoportot képeznek a fűszereken belül a friss zöldfűszerek. A friss zöldfűszerek a Fa elem megtestesítői, zöld színükkel a tavasz lendületét, frissességét adják az ételhez. Kínában az ételkészítés végén, tálalás előtt mindig megszórják az ételt valamilyen friss növényi zölddel, jellemzően az újhagyma felkarikázott zöldjével. Egyrészt tetszetősebb úgy az étel, másrészt friss növényi enzim is kerül bele. Használjuk nyugodtan az aprított petrezselymet, koriandert, valamilyen friss növényi csírát – amit szeretünk.

Ugyanaz a fűszernövény frissen másként hat, mint szárított formában. A friss fűszerhajtások, mint a rozmaring, a bazsalikom, kakukkfű táplálják a testfolyadékokat, nyugtatják a Szívet, táplálják a Vért. Hőhatásuk sem olyan erőteljes, mint szárított formában, belső meleg esetén is fogyaszthatóak, nem fognak belső hőséget okozni. (Kivétel a rozmaring és a kakukkfű, ezekkel óvatosabban kell bánni).
A friss fűszerek aromája illékony, ezért a főzés végén adjuk csak hozzá az ételhez, kivéve a szinte fás rozmaringot, azt nyugodtan belefőzhetjük. A szárított zöldfűszerek ezzel szemben melegítőbb hatásúak (a szárítás plusz jang energiát visz bele), általában aromásabbak, mint frissen. Kivétel ez alól a kapor, a petrezselyem, a medvehagyma és a snidling – ezek elvesztik ízeiket a szárítás során. Mivel az emésztésre gyakorolt hatás az aromában rejlik, ezért a szárított zöldfűszerek erősebben támogatják az emésztőnedvek képződését, mint a frissek. A legjobb, ha a főzés elején és a végén is teszünk belőlük az ételbe.

Milyen fűszer legyen otthon?

Javasolt fűszeralapkészlet otthonra:
• zöld kardamom (őrölve, egészben), koriander, római kömény, kömény,
• pirospaprika, szegfűszeg, fahéj, szerecsendió
• kurkuma
• vanília

Szárított zöldfűszerek
• babérlevél
• kakukkfű, rozmaring, oreganó, borsikafű, zsálya, provence-i keverék

Csípős ízű friss fűszerek:
• friss gyömbér
• fokhagyma, vöröshagyma, újhagyma

(forrás: Kicsi Vú 5 elem konyhája)