Jin és jang

A hagyományos kínai orvoslás úgy tartja, hogy az emberiség és minden ember szerves része egy nagyobb egésznek, a teljes világegyetemnek. Mindannyiunkra ugyanazok a törvények vonatkoznak, amelyek az egész természetet is kormányozzák: társai vagyunk a csillagoknak, a bolygóknak, az állatoknak, a fáknak, az óceánnak és a földnek. A hagyományos kínai orvoslás a test nedveinek és energiáinak áramlásáról mint csatornákról és folyókról beszél, és a test állapotait a hideg és meleg, vagy a szárazság és nedvesség természeti fogalmaival írja le.
A kínai filozófia szerint az ember az összekötő kapocs ég és föld között, a kozmikus és földi erők együttesen hatnak rá. Az ember része a természetnek, és ezért ugyanazok a ciklikus folyamatok, az ár és apály változása jellemző rá, ugyanúgy, mint az évszakokra és az óceánra. A világegyetem folyamatai, a föld maga, az emberi közösség és minden egyes ember együttesen egyetlen univerzális rendszert alkot, amelyet ez a filozófia Taónak, Az Útnak nevez. A Tao szerint ha e hatalmas rendszer bármely eleme kibillen egyensúlyából, az éppúgy okozhat természeti katasztrófákat, árvizet vagy aszályt, mint betegséget. A HKO szerint ami árt a földnek, az nekünk is árt, és fordítva, és az emberi test gyógyítására tett erőfeszítések jótékonyan hatnak az egész világegyetem egészségére és jólétére is.

A kínai orvoslás szerint az egészség a kiegyensúlyozott és harmonikus belső környezet fenntartásától függ. Az egyensúlyt – az egészség egyensúlyát éppúgy, mint minden másét is a világban – a jin és jang fogalmával írják le. A jin és jang az a két dinamikus erő, amelynek együttműködéséből származik minden, ami csak létrejön a világegyetemben.

A jin kínai írásjegyének jelentése: a hegy sötét oldala, míg a jangé „a hegy fényes oldala”. A jinhez a hideg, a sötét és nedves fogalmai kapcsolódnak, míg a jang meleg, fényes és száraz. A jin nyugodt, statikus és tétlen, míg a jang dinamikus, tevékeny és terjeszkedő.
Minden dolog, körülmény vagy helyzet leírható úgy, mint amelyik – akár teljes mértékben, akár csak viszonylagosan – a jinhez vagy janghoz tartozik. Más szóval ez az elképzelés a jint és jangot nem mint statikus meghatározást, hanem inkább mint folyamatot fogja fel.

Néhány jin-jang fogalompár:

Jang                                    Jin
fény                                  sötétség
ég                                      föld                                                   
nap                                   hold
nappal                              éjszaka
tavasz                              ősz
meleg                               hideg
férfi                                  nő
gyors                                lassú
fenn                                  lenn
kívül                                 belül
tűz                                    víz
fa                                      fém

A kínai orvoslás szerint az emberi test a következő módon osztható fel a jin és jang területeire. A belső rész jin, a külső jang. Az inak és a csontok jin, a bőr jang.
Betegség esetén a jin és a jang fogalompárját a változás alapvető folyamatainak leírására alkalmazzák. Ha a jin túlságosan erőteljes, a jang megbetegszik. Ha a jang túlteng, a jin szenved. Ha túl kevés a jin, a test és a testrészek túlságosan meleggé válnak, ha a jang csökken, megfázás és hidegség a tünetek.
Mindenfajta kezelés elsődleges célja tehát az, hogy ismét létrehozza a szervezetben a jin és a jang egyensúlyát, kiegyenlítse a meleget és a hideget, a szárazságot és nedvességet, a tevékenységet és nyugalmat.

Forrás: Dr. Chen Zhen A gyógyító kínai konyha