Sebastian Kneipp „A természet a legjobb patika”
Sebastian Kneipp a Stephansried nevű bajor faluban született 1821-ben, egy ottani takács fiaként. A család szerény körülmények között élt, ezért a kisfiúnak korán munkába kellett állnia. Hol az édesapjának segédkezett, hol ő vigyázott a falu tehéncsordájára, és csak huszonhét évesen kezdhette meg teológiai tanulmányait a Duna partján fekvő Dillingen líceumában. Itt azonban olyan súlyosan megbetegedett a sok nélkülözés miatt, hogy az orvosok gyakorlatilag lemondtak róla. Mivel meghalni nem akart, vesztenivalója pedig nem volt, tüdőbaja gyógyítását a saját kezébe vette, többek között azzal, hogy nap mint nap megmerült a jéghideg Dunában. Az ötletet egy 18. században megjelent könyvecskéből merítette, amely arról szólt, milyen kiváló hatást gyakorol az emberi szervezetre a friss víz, és hogyan lehet a vizet, főként a hideg vizet külsőleg és belsőleg gyógyításra használni (Johann Sigmund Hahn A hideg víz gyógyerejéről)
Kneipp szerencsére felépült, és később így emlékezett vissza az esetre Az én vízkúrám című könyvében: „A véletlen – ezt a szokásos, de semmitmondó szót használom, mert egyáltalán nincsenek véletlenek – a kezembe adta ezt a nem feltűnő könyvecskét. Kinyitottam, a vízgyógyászatról szólt. Ide-oda lapozgattam benne, hihetetlen dolgok álltak benne. Új remény töltötte el a lankadt testet és még lankadtabb szellemet. A könyvecske először az a szalmaszál lett, amibe kapaszkodtam. Rövid idő elteltével bottá változott, amelyre a beteg támaszkodhat. Ma pedig úgy tekintek rá, mint mentőcsónakra, amelyet az irgalmas előrelátás jó időben, a legnagyobb szükség órájában küldött el hozzám.
Miután maga meggyógyult, az időközben pappá szentelt Kneipp kötelességének érezte, hogy másokon is segítsen. Ez nem mindig nyert el a hatóságok, illetve a benne vetélytársat látó orvosok és patikusok tetszését. Hol pénzbüntetést kapott, hol bíróság elé állították, ahol azzal védekezett, csakis olyanokat kezel, akik hiába járnak orvostól orvosig, vagy akiknek nincs is pénzük patikára. A bíróság végül kötelezte, hogy hagyjon fel gyógyító tevékenységével. Mivel azonban ez utóbbi eset 1854-ben történt, ugyanabban az évben, amikor kolerajárvány tört ki Felső-Bajorországban, Kneipp nem vett tudomást a tilalomról. A feljegyzések szerint negyvenkét kolerás beteget mentett meg, ezért ráragadt a „kolerakáplán” becenév. Makacsságát egyházi elöljárói sem nézték jó szemmel, gyorsan át is helyezték egy nyolcszáz lelkes faluba, azt remélve, hogy ott nem lesz szem előtt: Wörishofenbe, a domonkosok kolostorába. Nem sejthették, hogy ezzel a kis települést elindították a világhír felé.
A városban ma több mint tizenhatezren élnek, jórészt az idegenforgalomból. A mai napig fogadja a betegeket az 1891-ben Kneipp által alapított egészségügyi központ, a Sebastianeum, ahol a holisztikus gyógyítás szellemében foglalkoznak a páciensekkel. Tanításai ugyanis a 21. században, amikor egyre többen vágyunk a természetes eljárásokra, aktuálisabbak, mint valaha. Ma is érvényes például az a mondása, hogy „Aki nem szán minden nap egy kis időt az egészségére, annak egy nap nagyon sok időt kell majd áldoznia a betegségre.” A neve hallatán elsősorban a vizes kezelések jutnak az eszünkbe, a víztaposástól a lemosásokon, borogatásokon, leöntéseken át a fürdőkig és gőzfürdőkig. Öt elemből álló terápiás programjának azonban részét alkotja a helyes táplálkozás, a mozgás, a gyógynövények és a lelki problémák kezelése, a belső harmónia helyreállítása is. A módszerét ma szív-keringés-érrendszeri tréningnek, illetve immunerősítő módszernek tartják, amely nemcsak a testre, hanem a lélekre is hat, ezért egyre több stressztől, kimerültségtől, krónikus fáradtságtól szenvedő beteg fedezi fel magának.
1873-ban egy törvény gyógyítási szabadságot rendelt el Bajorországban, így ezt követően Kneipp szabadon fogadhatta a betegeket, többé nem kellett attól tartania, hogy megbüntetik a tevékenységéért. A hírneve egyre nőtt, és ezzel párhuzamosan mind több gyógyulást kereső érkezett Wörishofenbe. A városka gyors fejlődésnek indult, vasútállomás épült, szállodák nőttek ki a földből.
Az úszás
Az úszás hatásai talán az egyik legpozitívabbak az összes sportág közül. Magyarországon az úszás gyökerei az 1800-as évekre vezetnek vissza, és mindmáig az egyik legeredményesebb sportág. A futáshoz vagy kerékpározáshoz hasonlóan ez is állóképességi sport, és sem nemhez, sem korhoz, sem edzettségi állapothoz nem köthető – ajánlott mindenki számára.
Az úszás sok dologban különbözik a szárazföldi sportágak mozgástechnikáitól, és számtalan pozitív élettani hatása van.
Az úszás hatásai:
Az úszás az edzőteremben végzett testmozgásnál 12-szer hatásosabb, hiszen megmozgatja a test összes belső izmát, emellett fejleszti az állóképességet és növeli a mozgékonyságot.
Úszásnál figyelni kell a légzésre: ez az egyetlen sport a világon, amely légzésszabályozásra kényszerít – emiatt a légző szervrendszer is fejlődik.
Az úszás hatásai között megemlítendő, hogy fejleszti és gyorsítja az anyagcserét, a szív-és érrendszer működését képes pozitívan befolyásolni, melynek következtében javul a szövetek és sejtek oxigén-ellátása.
Az úszás fokozza a szellemi teljesítményt, a kiváló iskolai teljesítmény főleg gyermekkorban tűnik ki.
Fogyókúrázóknak is ajánlott, hiszen az úszás hatásai közt kiemelkedő, hogy az emberi szervezet 500-700 kalóriát éget el óránként úszás közben.
Úszás során nyúlnak az izmok, a gerincnek stabilitást biztosít.
Az úszás asztmás betegek számára a tünetek enyhítésére ajánlott, hiszen jótékony hatása van a légzésszabályozásra.
Csontritkulás esetén az úszás javítja az ideg-izom koordinációt, segít megelőzni a csonttöréseket.
Úszás során a sportsérülések valószínűsége elenyésző.
Levendulás dezodor
Tiszta és Fényes Ideje (Qingming) (kezdete április 4-6.)
A növényzet életerős, minden tisztának és derűsnek látszik.
A tiszta fényesség idején emelkedik a hőmérséklet, jól áramlik a levegő, szépen süt a nap – ez az az idő, amikor egyértelműen érezzük: megérkezett a tavasz.
A tiszta fényesség azt üzeni: „jobb a mozgás, mint az ülés”, és itt a kirándulás ideje.
Testi szinten most olyan tünetek, diszharmóniák jelentkezhetnek, melyeket a vér-hiány és a felszálló Máj-jang okoz: allergia, kivörösödött, száraz, viszkető szemek, fejfájás, szédülés, fülzúgás… A tünetek is leképezik a tavaszi energiák felszálló irányát. A háziszerek pedig, amiket bevethetünk tavasszal épp ezt a feltörő jangot süllyesztik, ezáltal tisztítják, hűtik a fejet és a szemeket.
Rovarok ébredése (Jing Zhe) évszakjelző (március 5-7.)
A kínai szoláris naptár 24 szakaszra osztja fel az évet. Ezeket a szakaszokat évszakjelzőknek vagy szoláris periódusoknak is lehet magyarítani, de a lényeg az, hogy máig nagy szerepük van az év során végzett paraszti munkák beosztásában, de hasonlóan fontosak a városi ember számára is, mégpedig az egészséges életmód kialakítása miatt.
A jingzhe (惊蛰) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a harmadik szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „rovarok ébredése”. A jing szó jelentése megrémül, megriad, visszahőköl, de megtalálható az álmából felriad, hirtelen felébred álmából jelentésű jingxing szóban is. A zhe szó pedig azt jelenti, hogy valamilyen rovar téli álmot alszik, rovarok hibernációja. Vagyis a két szó együtt valóban annyit tesz, hogy a rovarok felébrednek a téli álomból. A hagyományos kínai mezőgazdasági megfigyelések szerint jingzhe két hete során gyakoriak az égiháborúk, és ezek a nagy égzengések ijesztik fel álmukból a rovarokat. Mint szinte mindig, a megfigyelés nagyon pontos, a magyarázat pedig inkább költői, hiszen a rovarok nem a hang-, hanem a hőhatástól ébrednek fel, vagyis az egyre magasabb hőmérséklet miatt térnek magukhoz a hibernációból.
A harmadik szoláris periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 345. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti március 5-e körüli időpontot jelent. A rovarok ébredése szoláris periódus vége általában március 20-ra esik, akkor a nap az égi hosszúság 360. fokát éri el.
Már a Tang-dinasztia idejéről is maradt fenn egy költemény, amelyben a jingzhe szoláris periódus is szerepel. A számunkra érdekes rész így hangzik:
„A lágy esővel a virágok megújulnak
A mennydörgéssel a jingzhe (rovarok ébredése) megkezdődik
A parasztoknak csak néhány nap van pihenésre
A földműves munkák ekkortól kezdődnek”.
Vagyis, ahogy azt a már több mint 1000 éves versből is megtudhatjuk, a paraszti munkák szempontjából igen nagy jelentősége van a jingzhe szoláris periódusnak. Ugyanis ahol az előző, yushui, azaz esővíz nevű évszakjelző két hetében az időjárás miatt nem kezdhették meg a szántást, azokon a helyeken, az ország búzatermő területeinek nagy részén, most kezdik meg.
Kína mérsékelt égövi területein ilyenkor már mind jobban kezd a valódi tavaszra emlékeztetni az időjárás. A gyümölcsfák például virágozni kezdenek. A föld a hosszú, hideg tél után kezd feléledni.
A jingzhe szoláris periódus legfőbb megkülönböztető jegye a sok égzengés, mennydörgés, villámlás. Van is egy paraszti mondás, miszerint ha jingzhe eljövetelekor dörög az ég, akkor 49 napon keresztül nem fog a felhős ég kitisztulni. Ugyanakkor ezt az időszakot tekintik a madárcsicsergés visszatérésének is. Gondolván, a hosszú télen ugyebár kinek van kedve csiripelni. Az most senkit ne zavarjon, hogy a január 5-től január 20-ig tartó kis hideg nevű szoláris periódus utolsó 5 napjának a neve már az volt, hogy „A madarak elkezdenek csiripelni.” Hiszen a kínai szoláris naptár nem filológusok, természetbúvárok és agrármérnökök munkája, hanem a paraszti megfigyeléseken alapuló sok évszázad alatt kialakult népi megfigyelések. Azért sem szokás panaszkodni, hogy a Luca székére felállva nem lehet boszorkányokat látni, akkor egy kis plusz madárcsicsergésért már miért is tennénk.
Íme még néhány népi jóslat jingzhe idejére. Ha jingzhe idején hideg van, akkor chunfen, azaz a következő szoláris periódus, a tavaszi napéjegyenlőség idején meleg lesz.
A szél irányából is meg tudták az elkövetkező napok időjárását jósolni a kínai parasztok: Ha jingzhe idején északi szél fúj, akkor ismét el kell viselnünk a telet. Ha jingzhe idején déli szél fúj, akkor a palántázást a szokásosnál később kezdd el.
A szoláris periódusokat ötnapos szakaszokra, úgynevezett pentádokra osztották fel.
Jingzhe első pentádjának neve: „A barackfák virágzani kezdenek”.
A második pentád neve: „A sárgarigók éneke kitisztul”.
Jingzhe utolsó 5 napjának a neve: „A sasok kakukkokká alakulnak át”. Ennek a harmadik pentádnak van egyébként másik elnevezése is, és az sem kevésbé enigmatikus: „A sólymok galambbá alakulnak át”.
(forrás: CRI online)
Esővíz időszaka (yu shui) évszakjelző
Elérkezett a második évszakjelző, az esővíz időszaka február 18-20-ai kezdettel.
Ebben a periódusban visszatér a meleg idő és a havazás helyett esőzések fordulhatnak elő. A halak kezdenek a víz felszíne felé mozogni, a vadludak délről északra költöznek, és a növények kicsíráznak. Lehet, hogy nem esik annyi eső, de a talaj kezd nedvesebbé, nyirkosabbá válni.
Ebben az időszakban nedvesség kínozhatja a Lépet is. A külső Nedvesség mindig kellemetlen, mert be tud hatolni a testbe és fokozza a belső Nedvességet. Ezért vagyunk esős időben levertek, kedvetlenek, lomhák, mert a nyálka lassítja a csí és a vér áramlását.
A nehéz téli ételek után a tavaszi étkezés célja ennek a felesleges nyálkának, nedvességnek a kivezetése.
A kínaiak szerint ebben az időszakban a Lépet és a Gyomrot kell erősíteni, harmonizálni, melynek hatékony módja lehet a kásaevés. A gyerekeknek különösen ajánlott ebben a vírusos-náthás időszakban a rendszeres főtt kása, ami erősíti az immunrendszerüket.
Készítsünk köleskását, hajdinakását, zabkását, rizskását (congee-t) vagy kukoricadarából kukoricakását. A hét napjaihoz hozzárendelhetünk egy-egy gabonát, hogy változatosak legyenek a reggelek. A reggeli mellett az uzsonna ideje alkalmas még kásaevésre: egy kis tálkányi különböző feltétekkel turbózva (pl. kókuszchips, kakaóbabdarabok, étcsoki, dió vagy mandula, mák stb.) kiválóan csillapíthatja a délutáni édességkívánást.
Ha nem lakat jól a kásareggeli, akkor a zöldségfogyasztás növelésével tudod a Májadat tehermentesíteni, megújítani.
Tavasszal, a Fa elem időszakában a Máj aktivizálódik és könnyen túlmelegedhet, „tüzes” lehet. Ennek egyik tünete a szemek kivörösödése, vagy akár gyulladása, vagy a fejtetői fejfájás például. Ha türelmetlenek vagyunk, könnyen dühbe gurulunk, minden apróságon felkapjuk a vizet, az is annak a jele, hogy a Máj túlterhelt, pang.
A túlműködő Máj megtámadhatja a Gyomrot is, ami gyomorégéshez, refluxhoz vezethet.
4 javaslat a Máj harmonizálására, a Gyomor védelmére:
• | Több természetesen édes íz, kevesebb savanyú! (a Gyomrot és a Májat is harmonizálják a gyökérzöldségek, főtt gabonák…) |
• | Enyhébb ízű, könnyű ételek a zsíros, nehéz téli tápanyagbombák helyett (pároljunk, blansírozzunk, wokozzunk!) |
• | Kevesebb hús, több vegetáriánus köret. A zöldségételeket friss gyömbérrel és reszelt citrushéjjal ízesítsük! |
• | Több zöldség a testfolyadékok táplálására, főként jinizáló konyhatechnikákkal elkészítve pl. karfiolsaláta főtt karfiolból, wokos retekhasábok… |
Javasolt alapanyagok: metélőhagyma, borsóhajtás (mikrozöld), jégcsapretek, kínai kel, spenót, szárzeller – tehát minden, ami zöld, klorofillban gazdag!
(forrás: Kicsi Vú)
Fehér akácvirágos teakeverék (reflux tea)
A gyomorsavtúltengés vagy másként reflux kellemetlen betegség, ami rontja az életminőséget. Reggelente rossz szájízzel ébred a beteg, néha az éjszakai pihenést is zavarja a torokkaparás. Napközben szintén zavaró a maró érzés a szájban, torokban.
Gyomorégés, diszkomfortérzés jelentkezik egy-egy étkezés után. Hosszabb betegség esetén torokgyulladást, hangszalag-gyulladást, súlyosabb esetben nyelőcsőfekélyt okoz.
Kialakulásának oka lehet a stressz, szorongás, idegesség, de kiválthatják egyes gyógyszerek, vegyszerek is.
Refluxra általában savcsökkentő gyógyszereket ír fel az orvos, de természetes módszerekkel, elsősorban gyógynövényekkel – pl. fehér akácvirággal, fehér árvacsalánnal, cickafarkfűvel – segíthetjük a terápiát.
Ezek a szárított gyógynövények kerültek egymás mellé Gyuri bácsi Fehér akácvirágos teakeverékben, mivel jól keverhetők, és így hatásuk összeadódik.
Elkészítése
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzunk le, majd 15 perc után szűrjük le. Ne használjunk fémszűrőt.
Fogyasztása
Ajánlott napi egy csészével az esti órákban fogyasztani, lehetőleg ízesítés nélkül. Kúraszerűen, a panaszok megszűnéséig iható. A fekvő testhelyzet ront az állapoton, mivel a gyomorsav így könnyebben vissza tud folyni a nyelőcsőbe, reggelre ezért rosszabb a közérzet. Emiatt is ajánlja Gyuri bácsi a teát este meginni. Az akácvirág és az orbáncfű is stresszoldó hatású, segíti a nyugodt alvást.
Ellenjavallat
Terhesség, szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott.
A fehér akácvirág gyomorsavcsökkentő tulajdonsága miatt sikerrel alkalmazható a reflux betegségre.
Hasonló hatású gyógynövény a fehér árvacsalán, mely szintén savcsökkentő hatása miatt került bele a keverékbe. A cickafarkfű ugyancsak rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
Az orbáncfű nyugtató, stresszoldó hatású, tehát segíti a gyorsabb gyógyulást.
Vannak más gyomorsavcsökkentő módszerek is. A szervezetbe bevitt lúgosító anyagok javíthatják a beteg közérzetét. Lúgosító hatású a szódabikarbóna, az almaecet, és bármilyen furcsa, a citromlé is. A lereszelt, nyers krumpli kinyomott leve is ajánlott ebből a célból. Ezeket felváltva vagy egyszerre is lehet fogyasztani.
Segít az is, ha a megemelt párnán, félig ülve alszik a beteg, így kevesebb esély van a sav visszafolyására. A reggeli gargarizálás langyos sós vízzel fertőtlenít, gyulladást csökkent a szájban és a torokban.
(forrás: Györgytea)
Kis hideg ideje
A kis hideg évszakjelző (kezdete: január 5-7.) jelzi, hogy a belső melegünket még mindig óvni kell, valamint a hőkezelt zöldségekkel élénkítjük az ünnepek alatt megfáradt Májat. Az ajánlás szerint a szelíden meleg jellegű ételek ajánlottak ilyenkor. Forrás: Kicsi Vú
A kis hideg idején tanácsos mérsékelten táplálni a testet! A kis hideg az egész év leghidegebb időszakát jelenti. Ennél az évszakjelzőnél ajánlott mérsékelten táplálni a testet, és időben feltölteni a csít és vért. Tanácsos megfelelő mennyiségű bárányhúst, csirkehúst, diót, kínai datolyát, longant, kínai jamgyökeret, gesztenyét fogyasztani. A kis hideg idején ügyelni kell a szárazság nedvesítésére is. A kínai kel kiváló választás, magas a víztartalma, gazdag vitaminokban. A jégcsapretket mind nyersen, mind bárányhússal vagy bordával együtt főzve lehet enni. A kis hideg alatt tanácsos elkerülni a hideg jellegű, a magas zsír- és kalóriatartalmú ételeket. Ajánlott mézes lótuszgyökérlét inni, amely nedvesíti a gyomrot. Forrás: Kínai orvoslás és terápia