Rovarok ébredése (Jing Zhe) évszakjelző (március 5-7.)

A kínai szoláris naptár 24 szakaszra osztja fel az évet. Ezeket a szakaszokat évszakjelzőknek vagy szoláris periódusoknak is lehet magyarítani, de a lényeg az, hogy máig nagy szerepük van az év során végzett paraszti munkák beosztásában, de hasonlóan fontosak a városi ember számára is, mégpedig az egészséges életmód kialakítása miatt.

A jingzhe (惊蛰) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a harmadik szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „rovarok ébredése”. A jing szó jelentése megrémül, megriad, visszahőköl, de megtalálható az álmából felriad, hirtelen felébred álmából jelentésű jingxing szóban is. A zhe szó pedig azt jelenti, hogy valamilyen rovar téli álmot alszik, rovarok hibernációja. Vagyis a két szó együtt valóban annyit tesz, hogy a rovarok felébrednek a téli álomból. A hagyományos kínai mezőgazdasági megfigyelések szerint jingzhe két hete során gyakoriak az égiháborúk, és ezek a nagy égzengések ijesztik fel álmukból a rovarokat. Mint szinte mindig, a megfigyelés nagyon pontos, a magyarázat pedig inkább költői, hiszen a rovarok nem a hang-, hanem a hőhatástól ébrednek fel, vagyis az egyre magasabb hőmérséklet miatt térnek magukhoz a hibernációból.

A harmadik szoláris periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 345. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti március 5-e körüli időpontot jelent. A rovarok ébredése szoláris periódus vége általában március 20-ra esik, akkor a nap az égi hosszúság 360. fokát éri el.

Már a Tang-dinasztia idejéről is maradt fenn egy költemény, amelyben a jingzhe szoláris periódus is szerepel. A számunkra érdekes rész így hangzik:

„A lágy esővel a virágok megújulnak

A mennydörgéssel a jingzhe (rovarok ébredése) megkezdődik

A parasztoknak csak néhány nap van pihenésre

A földműves munkák ekkortól kezdődnek”.

Vagyis, ahogy azt a már több mint 1000 éves versből is megtudhatjuk, a paraszti munkák szempontjából igen nagy jelentősége van a jingzhe szoláris periódusnak. Ugyanis ahol az előző, yushui, azaz esővíz nevű évszakjelző két hetében az időjárás miatt nem kezdhették meg a szántást, azokon a helyeken, az ország búzatermő területeinek nagy részén, most kezdik meg.

Kína mérsékelt égövi területein ilyenkor már mind jobban kezd a valódi tavaszra emlékeztetni az időjárás. A gyümölcsfák például virágozni kezdenek. A föld a hosszú, hideg tél után kezd feléledni.

A jingzhe szoláris periódus legfőbb megkülönböztető jegye a sok égzengés, mennydörgés, villámlás. Van is egy paraszti mondás, miszerint ha jingzhe eljövetelekor dörög az ég, akkor 49 napon keresztül nem fog a felhős ég kitisztulni. Ugyanakkor ezt az időszakot tekintik a madárcsicsergés visszatérésének is. Gondolván, a hosszú télen ugyebár kinek van kedve csiripelni. Az most senkit ne zavarjon, hogy a január 5-től január 20-ig tartó kis hideg nevű szoláris periódus utolsó 5 napjának a neve már az volt, hogy „A madarak elkezdenek csiripelni.” Hiszen a kínai szoláris naptár nem filológusok, természetbúvárok és agrármérnökök munkája, hanem a paraszti megfigyeléseken alapuló sok évszázad alatt kialakult népi megfigyelések. Azért sem szokás panaszkodni, hogy a Luca székére felállva nem lehet boszorkányokat látni, akkor egy kis plusz madárcsicsergésért már miért is tennénk.

Íme még néhány népi jóslat jingzhe idejére. Ha jingzhe idején hideg van, akkor chunfen, azaz a következő szoláris periódus, a tavaszi napéjegyenlőség idején meleg lesz.

A szél irányából is meg tudták az elkövetkező napok időjárását jósolni a kínai parasztok: Ha jingzhe idején északi szél fúj, akkor ismét el kell viselnünk a telet. Ha jingzhe idején déli szél fúj, akkor a palántázást a szokásosnál később kezdd el.

A szoláris periódusokat ötnapos szakaszokra, úgynevezett pentádokra osztották fel.

Jingzhe első pentádjának neve: „A barackfák virágzani kezdenek”.

A második pentád neve: „A sárgarigók éneke kitisztul”.

Jingzhe utolsó 5 napjának a neve: „A sasok kakukkokká alakulnak át”. Ennek a harmadik pentádnak van egyébként másik elnevezése is, és az sem kevésbé enigmatikus: „A sólymok galambbá alakulnak át”.

(forrás: CRI online)