A fokhagyma és a vöröshagyma
A modern tudomány megerősíti, hogy a fokhagyma és a vöröshagyma a legfigyelemreméltóbb tápanyaggyógyszer, ami csak birtokunkban van. (Jean Palaiseul)
Azt, hogy a hagyma nemcsak finom, hanem gyógyhatású is, már az ókori egyiptomiak is tudták. A piramisok építésén dolgozó emberek napi élelmiszer-állományában mindig volt hagyma, hogy egészségesek maradjanak, és ne üsse fel fejét közöttük valamilyen járvány. A hagyma sok értékes hatóanyagot tartalmaz: szulfidokat, polifenolokat, fitoncidákat , kvercetint, illóolajat. Ezek erősítik az immunrendszert, normalizálják a vércukorszintet, vérhígítók, baktérium-, vírus- és gombaölő hatásúak, védik az érrendszert és védő hatásúak a rákbetegségek kialakulásával szemben.
Louis Pasteur már 1858-ban felfedezte, hogy a fokhagyma antibiotikus hatású. Ezt azóta számtalan kutatás igazolta. Különösen hatásos a gombafertőzések ellen. Fő hatóanyaga, az allicin az egyik legszélesebb hatáskörű növényi antibiotikum. Alkalmazható nátha, influenza, orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut kezelésére.
A hagyma szinte valamennyi belső szervünk egészségének jót tesz, külsőleg pedig szemölcsöket és rovarcsípéseket lehet vele kezelni.
Oláh Andor Reformkohyha könyvében azt javasolja, hogy ne főzzük, süssük se a vörös-, se a fokhagymát, mert táp- és hatóanyagtartalmának nagy részét elveszti így, hanem az elkészült ételhez, levesekhez, szószokhoz, salátákhoz adjuk hozzá, vele álljon 3-4 percig, azután fogyasszuk. Naponta 1-2 gerezd fokhagyma, egy közepes vöröshagyma elfogyasztása javasolt.Gyengébb gyomrúak, gyenge emésztésűek 2-3 naponként egyék ezt a mennyiséget.