Gyógyászat a Bibliában 1.

Ma is aktuális lehet az, amit a Bibliában olvashatunk gyógyításról, betegségről.

A betegség sokszor mindössze az egészségtelen életmód következménye. Aki egészségtelenül él, nem tiszteli eléggé, amit Istentől ajándékba kapott, tönkreteszi magát. Ezért Mózes révén törvényeket és parancsokat üzent meg, amelyek az embert védelmezik. Ezek közül az egyik:

„Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mózes III. könyve 19,18)

Aki önmagát szereti, az jót cselekszik, és felebarátai iránt is pozitív hozzáállású, még akkor is, ha az a felebarát nem szimpatikus, és ezáltal egyszerűen egészségesebben él. Sok gyomorfekély amiatt keletkezik, hogy elégedetlenek vagyunk önmagunkkal és az életünkkel, rágódunk a jövőnk miatt, vagy veszekszünk embertársainkkal. Ezek nem tesznek jót, kerülnünk kellene.

„Ha a te Uradnak, Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekszed, a mi kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, a melyeket Égyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.” (Mózes II. könyve 15,  26)

Elképzelhető tehát, hogy Isten azért küld betegséget valakire, hogy az gondolkodni kezdjen élete tartalmán. Az illető a hosszú szenvedés után talán egészségesebb lesz, mint annak előtte. Megtanulja sokkal jobban megbecsülni az Istentől kapott értékeket, és hálásabb lesz értük, mint korábban.

A virágterápia megalapozója, Dr. Edward Bach ezt hasonlóképpen fejezte ki a XIX. században:

„A megbetegedés egyedül és kizárólag korrektív jellegű. Nem bosszú, nem kegyetlenség; sokkalta inkább eszköz, amelyet lelkünk használ arra, hogy figyelmeztessen bennünket a hibáinkra, megakadályozzon abban, hogy még nagyobb károkat okozzunk magunknak, és visszavezessen az igazság és a fény ösvényére. amelyről sohasem szabad letérnünk.”

„Én vagyok az Úr,a te gyógyítód” (Mózes II. könyve 15, 26) azt jelenti: a Teremtő minden embert belső, gyógyító erővel ruházott fel. Ezt természetes védekezésnek nevezzük. Ha tehát sikerül mozgósítanunk a Teremtőtől kapott gyógyító erőnket, akkor az orvos már csak rásegít a gyógyulásunkra. „Az orvos kezel, a természet gyógyít.”

A beteg embernek a testét, a lelkét és a szellemét együttesen együttesen kell meggyógyítani. Isten szavai gyógyító erővel töltik fel a sérült lelket. A testi szenvedés ellen az isteni teremtés sok eszközt nyújt: a vizet, a levegőt, a Napot, a Földet, a lélegzést, az alvást – és a gyógynövényeket.

„A gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg őket. (Sirák fia könyve 38,4)

Isten a teremtésben kijelölte a természetgyógyászat határait. A modern orvostudományban az a felfogás uralkodik, hogy gyorsan meg tudja szüntetni a betegséget, ezzel szemben a természetgyógyászat ismeri és tiszteletben tartja önnön határait. A szintetikus gyógyszerek akut betegségek esetében gyors hatást fejtenek ki, ám káros mellékhatásaik is lehetnek. A természetes anyagokkal végzett gyógyítás viszont általában tovább tart, felelősségtudat, türelem és hit kell hozzá. Éppen ebben rejlik a kitűnő lehetőség arra, hogy krónikus betegségek esetén használjuk.

Már a Biblia is utal rá, hogy sok gyógymód milyen egyszerű lehet, ha az Isten teremtette természethez fordulunk. Elizeus próféta egy bélpoklosnak ezt a tanácsot adta:

„Menj el és fürödj meg hétszer a Jordánban, és megújul a te tested, és megtisztulsz.” (Királyok II. könyve 5,10,14)

És ő ismét egészséges lett.

Ez a jelszó Kneippp lelkésznél ismét megjelenik. A vízkúra előmozdítja az anyagcserét és serkenti a vegetatív idegrendszert, csökkenti a bevérzést, és fokozza a szív teljesítményét. Ezért esetenként jól alkalmazható a gyógyításban.

(forrás: Astrid Winter: A Biblia gyógynövényei)