András napja – november 30.
András-nappal kapcsolatban rengeteg szokást, hagyományt eleveníthetnénk fel, egy biztos, a tél sem vette el őseink kedvét egy kis játéktól.Szent András apostol, az első században élő keleti egyház védőszentje. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az „András kereszt” elnevezés.András apostol napja régebben ünnep volt sokfelé: a naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. A naphoz, illetve estéjéhez fűződő szokások általában minden vidéken hasonlóak voltak. Közös céljuk, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. A nap előestéjén a lányok férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget vagy szoknyát tettek a fejük alá, azért, hogy megálmodják, ki lesz a férjük, illetve a feleségük.
A hatás fokozását itt még böjtöléssel igyekeztek elérni.
„Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján!”
Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.
András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.
Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.
A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.
A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára írták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.
A néphagyomány szerint: Szent András napján a legény vagy leány egész nap böjtöl. Csak 3 szem búzát eszik, és 3 korty vizet iszik. Imádkozik. Akkor ékkel megálmodja, hogy ki lesz a párja.
Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.
A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslásnak ezt a fajtáját.
András napot a disznóölés kezdő napjának is tartották. Már elég hidegre fordult ekkorra az idő, a hurka, kolbász, sajt, szalonna kifagyott, így sokáig elállt a kamrában.
A disznóölés velejárója volt – a ma már kivesző – disznótor, a rokonoknak, jóbarátoknak rendezett lakoma.
Vacsora idején sokfelé szokás volt a „maskurába” öltözöttek kántálása. Ha ismerősök voltak, az álarcokat levetve, helyet kaptak az asztalnál egy kis kóstolásra.
Nem volt ajánlatos a kántálók elutasítása, mert akkor azok a jókívánságok helyett gúnyverseket kiabáltak a gazdára.
András napjához több játék, nóta tartozik, íme az egyik:
András nap után az idő,
Sűrűn tornyódzik a felhő,
Rimánkodnak a bárányok:
Elfogyott a takarmányuk.
Amott egy kis patak mellett
Három juhom hatot ellett,
Van már juhom, van bárányom,
Szerethetsz már kis angyalom.
A népi megfigyelés szerint: „Fehér András – rossz év, Víg András – víg év.”
Vélemény, hozzászólás?