Fürtös menta (Mentha longifolia)
Gyógyhatásai
Termesztett változataival ellentétben ez a mentafajta vadon is megterem: a Bükk hegységben is jelentős mennyiség található belőle. A kereskedelem nemigen forgalmazza, pedig kiváló immunerősítő, megfázásos betegségekben nélkülözhetetlen. Illata nem vetekszik a többi mentáéval, viszont nagyon hatásos görcsoldó,emésztésjavító, jól használható köhögésre, baktériumölő hatásánál fogva pedig légúti és húgyúti fertőzésekre, gyulladásokra, lázcsillapításra.
Elkészítés
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzunk le, 15 perc után szűrjük le. Ne használjunk fémszűrőt.
Felhasználása belsőleg
Megfázásra, köhögésre, légúti gyulladásra napi 3 csészével kell inni bármikor napközben, és emellett inhalálni is lehet naponta többször a teájával. Húgyúti gyulladásra szintén napi háromszor fogyasztjuk. Emésztésjavításra étkezés után 15 perccel kell inni egy csészével. Étvágyjavításra étkezés előtt 30 perccel igyunk egy csészével. Gyomorgörcsre alkalmanként egy-egy csészével ajánlott. Lehetőleg ízesítés nélkül fogyasszuk. Napi egy-három csészével korlátlan ideig iható.
Gyermekeknek 2 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű, 2,5 dl vízhez).
Felhasználása külsőleg
Inhalálásra használhatjuk orrdugulásnál, hörgőgyulladásnál. Borogathatunk vele zúzódásokat és kisebb sebeket.
Ellenjavallat
A terhesség utolsó harmadában kerüljük a használatát, mert idő előtt elindíthatja a szülést!
Botanikai leírás
A mentáknak számtalan faja van, mintegy 150 különböző mentafélét ismer a botanika. Ráadásul a fajták nagy hajlandóságot mutatnak a kereszteződésre, így mindig új fajok alakulnak ki, melyeket sokszor nehéz megkülönböztetni. Egyik fajtája a Nepeta pannonica, azaz a magyar menta, melyet macskamenta néven ismerünk, és amely a monda szerint táltosaink itala volt. A borsmenta egyik feltételezés szerint a Távol-Keleten, mások szerint Angliában jött létre, és onnan terjedt el kultúrnövényként. A fodormenta természetes előfordulása sem ismert. A fürtös menta Eurázsiában, Mediterráneumban honos, hazánkban gyakori előfordulású növény. A mentafajok az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartoznak. Évelő, lágy szárú növények. Száraik négyélűek, virágzatuk összetett füzér. Virágaik lilás árnyalatúak. A borsmenta szára elérheti a 100 cm-t. A fajták szára lehet zöld (f.pallescens) vagy lilás árnyalatú (f. rubescens). A levéllemez 3-8 cm hosszú, 1,5-2,5 cm széles, tojásdad vagy lándzsás alakú, csipkés vagy fűrészes szélű, színén és fonákán mirigyszőrözött. A levélnyél kb. 1 cm hosszú. A fodormenta szára 50-80 cm magas, nem színeződik. Levelei keresztben átellenesek, fodrosak, fűrészes szélűek, hosszúkás-tojásdad alakúak. A fürtös menta hazánkban vadon is előfordul. Szára 40-100 cm magas, molyhos. Levelei felül szőrösek, zöldek, a fonákon molyhosak, tojásdadok, fűrészes szélűek. Júliustól szeptemberig virágzik.
Hatóanyaga