Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti. Hajdúszoboszló Magyarország egyik minősített gyógyhelye, ahol termálvizet találtak 1925-ben, melyet a gyógyhatásoknak köszönhetően gyógyvízzé minősítettek. Az üdülőhely a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. 

Történelem

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.”

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénesés jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A gyógyfürdő

Hosszas tárgyalások után a város 1924-ben engedélyezte Pávai-Vajna Ferenc bányafőtanácsosnak és Pekár Dezső geofizikusnak a földgáz utáni kutatást. A kutatás lényegében arról szólt, hogy földgáz után kutassanak, bár Pávai már ekkor sejtette, hogy termálvíz is lehet a felszín alatt. Az úgynevezett Bánomkert délkeleti részén, a várostól északkeletre, 1925. október 26-án 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a gyógyító erejű termálvizet, amely 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, jódos és kénes összetételű. A városvezetés hamarosan felismerte a hőforrásban rejlő lehetőségeket, s a hatóságokkal folytatott, sokszor éles hangú tárgyalások után 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A város anyagi ereje azonban nem tette lehetővé a fejlesztést. Erre részvénytársaság alakult, amely 1928-ban megépítette az első vasbeton medencét. A belügyminiszter 1934-ben a hajdúszoboszlói fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította.

Ezzel párhuzamosan indult meg a szállodák üdülőházak kiépítése a bánomkerti részben. A bevételnek és az üdülőtulajdonosok révén fejlődés és népesség-növekedés indult meg a városban.

Hajdúszoboszló arról is híres, hogy 1937-ben itt nyitották meg Magyarország első és sokáig egyetlen hullámmedencéjét. Az élményelem hamar híres lett. A meghajtása is különleges mivel a hullámkeltő lapátokat egy présre tették amely körkörösen mozog és két erős kb. 0,7 kv-os villanymotor hajtja. A szerkezetet manuálisan, a helyszínen indítják el és állítják le. Az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázótavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is.

A gyógyfürdőhöz csatlakozó 30 hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki – gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és természetesen a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással. A park része a csónakázótó, a legújabb létesítmény pedig a 2000 nyarán megnyitott Aquapark, ahol korábban csak a távoli, híres tengerparti üdülőhelyeken elérhető élményekhez juthatnak a „vízi őrületek” megszállottjai. A 113 méteres óriás csúszda, a négypályás versenycsúszda, a 101 méteres „fekete lyuk”, az „őrült folyam” és a többi különlegesség jelzi, hogy a fürdőváros nem elégszik meg a reumás betegségük gyógyítására vágyók igényeinek kielégítésével.

Pávai Vajna ásványvíz

A Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. ásványvíz palackozójának terméke a Pávai Vajna ásványvíz, mely a gyógyvíz feltárójáról és „atyjáról” kapta nevét. A IX. számú kút vize ásványi anyagokban gazdag és fogyasztása bizonyítottan javasolt. Dr. Rigó János professzor az országos Dietetikai Intézet Igazgatója tanúsítványa szerint: 

” Az alacsony sótartalmú, hidrogén karbonátos, széndioxiddal dúsított ásványvíz ivókúrára elsősorban emésztőszervi megbetegedések:savtúltengés, hurut és fekélybetegség esetén a savtermelést csökkentő, illetve közömbösítő hatása miatt előnyös.”
Az ásványvízben együttesen található kalcium, bór, fluorid és szilícium, mely kedvezően hat a csontritkulás ellen. Jódtartalma a jódhiány leküzdésében és prevenciójában kedvező hatású lehet.