Kerti kapor (Anethum graveolens)
A kapor közismert gyógy-, és fűszernövény. Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.
Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig vadon is előfordul. Európába és az akkori Pannóniába valószínűleg a római legionáriusok hozták be. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, Anethumnemzetségének két fajtája közül a graveolens az ismert és az általánosan elterjedt.
Egyes vélemények szerint a növény őshazája a Közel-Keleten található és innen terjedt el a többi kontinensre.
Az ókori egyiptomiak, görögök és a rómaiak is kedvelték mint ételfűszert, a magját pedig az emésztés elősegítésére rágcsálták. A növény égetett magját vízzel keverték és erős fertőtlenítő hatása miatt sebgyógyításra használták. Az I. században élt görög orvos Dioszkoridész olyan gyakran alkalmazta betegeinél, hogy a kapor sokáig csak Dioszkoridész fűként volt ismert.
A középkorban pedig a boszorkányság ellen védekeztek vele. A Kárpát-medencében jelentős gasztronómiai szerepet tölt be, minden konyhában előszeretettel használják. A magyar nyelv a kapor szót a szláv nyelvekből vette át.
Kedvelt egynyári zöldfűszer, aminek levelei, fiatal vágása valamint beérett termése, frissen és szárítva egyaránt hasznosítható. Kellemes illatú gyógy- és fűszernövény egyben, aminek aromája leginkább a köményre hasonlít, jellegzetes aromáját pedig az illóolajok adják.
A tibeti, ájurvédikus és a kínai orvoslásban is ismert a kapor, mint emésztést segítő gyógynövény. Különösen gyerekeknek és időseknek ajánlják, mivel gyengédebben hat, mint például az ánizs vagy az édeskömény.
A XVII. században a híres herbalista Nicolas Cupeper azt állította, hogy a kapor „erősíti a hasat és a szelek pompás űzője”, valamint csuklás ellen, duzzanatok csökkentésére és az agytevékenység fokozására is ajánlotta.
1812-ben Charlemagne francia király utasítására széles körben kezdték termeszteni fűszernövényként.
Mára már szinte világszerte kedvelt növény, a gyógynövényszakértők előszeretettel ajánlják csecsemőkori bélfertőzésre, vércukorszint csökkentésére, emésztés elősegítésére. Magjának rágcsálása javítja a kellemetlen szájszagot, teája pedig a kismamák tejelválasztását segíti.
Mi található a kaporban?
A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxídáns, amely képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek.
A kapor tartalmaz még A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.
Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.
A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen,alfa- fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.
A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat.
Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza.
A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.
A kapor szervezetre gyakorolt hatásai
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben, és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.
Kiválóan alkalmazható álmatlanság ellen és fogínygyulladás esetén is. Termésének teája másnaposság ellen is hatásosnak bizonyult, de használták csuklás, fejfájás és szamárköhögés ellen is.
További hatásai: vércukorszint csökkentő, nyálkaoldó, köhögés csillapító. Frissen vagy teaként fogyasztva: emésztési rendellenségek, puffadás ellen hatásos, kismamáknál pedig tejelválasztást serkentő. Nem annyira közismert, de a kaporfőzetek még a narancsbőrrel is felveszik a harcot. Hatóanyag kutatók már azt is bizonyították, hogy a kapormag a daganatos sejtek elleni küzdelemben is jól teljesít.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes
Emésztést segítő hatás
Orosz kutatók kísérletekkel támasztják alá, hogy a kapor az emésztőrendszer sima izmainak a megnyugtatásával segíti elő a hatékony emésztést. Illóolaja pedig mellékhatások nélkül képes megszüntetni a csecsemőkori bélgörcsöket.
Bolgár kutatók sikeresen alkalmazták a kaprot krónikus kolitiszben szenvedő betegek kezelésénél. Egy másik kísérlet azt bizonyította be, hogy a bélgáz képződésének megelőzésében hatékonyan alkalmazható a kapor. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Kúraszerűen 30 napig minden főétkezés közben egy kiskanál frissen összevágott kaporlevelet ajánlott jól összerágni és lenyelni.
Vércukorszint csökkentő hatás
A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik le mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.
A vanádiumnak koleszterinszint csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére. Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés.
Húgyúti, nőgyógyászati problémák ellen
A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. Coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja. Aki ilyen betegségben szenved, annak nagyon előnyös a fürdővízbe vászonzacskóba tett kapormagot tenni vagy illóolajat csepegtetni bele.
Jótékonyan hat az altesti fájdalmakra.
Fitoösztrogén hatás
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére használták. Várandósság alatt éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlatos szedni.
Száj és lehelet frissítő
A kiszáradt szájüreg ideális környezet a szájszagot okozó baktériumok megtelepedésének. Ilyenkor nagy segítség az egyszerű tiszta vízzel való öblögetés. A kapormag rágcsálása viszont elpusztítja a nyelven tenyésző baktériumokat.
Szájszag ellen a szegfűszeg és a fahéj is hatásos.
Kapor hatóanyagai vs. szabadgyökök
Kimutatták hogy a kapor monoterpénekben gazdag összetevői képesek aktiválni a glutation-S-transferáz enzimet az emberi szervezetben ami növeli a szövetekben a glutation, egy három aminosavból, glutaminsavból, ciszteinből és glicinből álló tripeptid szintjét. Ezen anyag szervezetünk saját antioxidánsa, hogy megtisztítsa testünket a szabadgyököktől. Ezt a kemoprotektiv képességet a kapor hatékony illóolajának köszönhetjük, valamint azt is hogy képes megvédeni sejtjeinket bizonyos tipusú rákkeltő anyagoktol is mint például a benzopyrén mely a cigarettafüst, faszénfüst és grillezett húsok vagy az égett olajfüst részét képezi.
Serkenti a vesék működését
A kapor két héten keresztüli, kúraszerű alkalmazásával megelőzhető a vesekő kialakulása és képes kihajtani a már meglévő vesehomokot.
Figyelem!
Várandósság alatt nem szabad kaprot szedni! Szoptatós anyukáknak pedig csak nagyon kis mennyiségben!
Gyermekeknél is elővigyázatossággal adható csak! Csak két év feletti gyerekeknél alkalmazzuk kis mennyiségben, két év alattiaknál inkább a kapormag teát használjunk kólika esetén!
A kaporolaj nagy mennyiségben és hosszú távon nem javasolt.
(forrás: népgyógyászat.com)