egészség, gyógynövények, harmónia
Kategóriák

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Népies neve: forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár

A fekete nadálytő gyógyító hatását már Dioszkuridész is dicsérte Kr.u. 50-ben a „Materia medica” művében. Bingeni Hildegard és Paracelsus sebgyógyításra ajánlotta.

A növény leírása:

Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. A gyökeret általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt.

Mi van benne?

A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják. A gyökérdrog (Symphyti radix) allantoint, pirrolizidin alkaloidokat, 8-10 % cseranyagot, nyálkaanyagokat tartalmaz. A levéldrog (Symphyti folium) cseranyagot, alkaloidot tartalmaz.

Mire jó?

Külsőleg paszták, kenőcsök, pakolások formájában használják. A fekete nadálytőből készített, pépes borogatás segíti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását – erre utal a növény egyik neve is: forrasztófű. Izom-, ideg- és ínhüvely-gyulladásoknál is jól bevált módszer a nadálytő lisztjéből készült péppel történő borogatás. Egyik fő hatóanyaga, az allantoin serkentően hat a vérellátásra, növeli a sejtek regenerációs folyamatait. A gyökér áztatásos eljárással készült kivonata hatásos csonterősítő, csonttörés esetén elősegíti a hegképződést. Hám- és sejtképző hatása serkenti a sebgyógyulást. Visszérgyulladásokra szintén kiváló, de ajánlják toroköblítőnek is.

Belsőleg nem ajánlott, mivel a májra toxikus (mérgező) hatású pirrolizidin-alkaloidot tartalmaz! A borogatást nyílt sebre ne használjuk! Áldott állapotú nők ne használják a nadálytövet.

Judy Harmony

Copyright © 2016. All Rights Reserved.